Boby blogja

Tél van, az idő oly gyorsan pörög,
A fákon most egy levél sem zörög.
Kisgyerekként annyira szerettem,
Mikor a hóban hempereghettem.
Nagy vagyok, és most úgy érzem,
Hogy a tél nem az én részem.
Beérem az emlékekkel,
Csak az idő továbbmenjen.

Vége a télnek, belép a tavasz,
A tavasz számomra elég ravasz.
Április, ami mindig szeszélyes,
Első napja még most is veszélyes.
Kinyílnak a szép virágok,
Örömömben ordibálok.
A madarak csicseregnek,
Gyenge szellők sisteregnek.

Nyáron a nap melege nem kímél,
Számunkra minden rosszat elítél.
Vidám embereknek ezre hemzseg,
A tábortűznél a friss hús serceg.
Vakáció, oly szép dolog,
Minden ember olyan boldog.
Amint végetér az évszak,
A percek már nem boldogak.

Eljön az ősz, mely olyan szürkeség,
Nyár következtében ez semmiség.
A levél elhull, szépen kisárgul,
És az iskola újra beindul.
Az idő gyorsan eltelik,
Míg újra tél következik.
Télen újra hempereghetsz,
Sok év után felnőlhetsz.

Vártam rád, mikor nem voltál itt velem,
De tudtam, nélküled nem élem életem.
Mióta ismerlek, sokmindent megéltünk,
A világ legszebb dolgairól is beszéltünk.:)

Ha baj van, rád mindig számíthatok,
Amíg vagy nekem, rajtam nincsen átok.
Nem tudod, mennyit jelent ez nekem,
Hogy mindig színesíted az életem.

Sokminden próbált már elszakítani minket,
Társak, az idő, de ez nem sikerülhet.
Az idő múlik, a kapcsolat erősödik,
Nincsen dolog, ami végleg elkenődik.

Az atlétika, ahol minden kezdődött,
Ami számomra sajnos befejeződött.
De te még nagy űzője vagy a sportnak:)
Akárcsak a Frankelos Kispályás focinak:):D

Köszönöm neked, hogy vagy nekem,
Mert boldoggá teszed az életem.:)
Evvel a verssel szeretném befejezni,
Boldog Karácsonyt Kívánok neked Bibi:)

Este van, az egész város csendben,
Fekszek az ágyamban kényelemben.
Hallgatom kicsi szívem szavait,
Szívemben mély érzelmek dalait.

Elalszom, majd más helyre tévedek,
Ahol csak a boldogság tévelyeg.
Itt kezdődik egy szép és új világ,
Szívem lesz egy mosolygó virág.

Álmomban Dubai felé tévedtem,
Legszebb hely, miután kémkedtem.
Gyönyörű lánnyal megismerkedtem,
Pár napra rá már meg is szereztem.

Felkelek, kissé elkeseredek,
De reggel van, ezért feléledek.
Ami éjjel történt, elfelejtem,
Ami most jöhet, azt számbavetem.

Nem akarok többet a világból,
Csak-e pár percet a szép álomból.
Megtörtént, mégha nemis valóság,
Szívemnek ez is enyhe vígaszság.

Versben elmondani nem lehet,
Hogy barátság nélkül oly nehéz az élet.
Egy barát ha kell, kiáll melletted,
Ha nem is tud úszni, vízbe ugrik érted.

Barátság egy álom, sötét fellegben,
Ez a legszebb szerep az egész életedben.
Időkben nincsen meghatározva a hossza,
Barátságot a szeretet markában fogja.

Reggeltől estig mennek a napok.
Emlékben úsznak a közös programok.
Napról napra telnek a hetek.
Barátod nélkül élni nem lehet.

Napok, hetek, hónapok, évek,
Gyűlnek a szép közös emlékek.
Ha összetörik szíved, még gondolni sem mered,
Ottvan ő, és összeragasztja lelked.

Nekem is van barátom, ki mellettem áll,
Érzésem iránta soha el nem száll.
Ő az, ki súgta, hogy jegyezzem meg,
A remény az, ami utoljára hal meg.

Barátságnak minden perce kincs,
Több szó mit mondhatnék már nincs.
Két ember lelkéből így lehet egy.
És az élet vidáman továbbmegy.:)

Kis pacsirta kertemben már nem dalol,
A határban a vonat sem zakatol.
Itt az éj, és most lehunyom szememet,
És estére más világba tévedek.

Álmomban azt teszek amit akarok,
Ha kell, a sportkocsimban utazgatok.
Mellettem ül egy ember, kit szeretek,
És nélküle én semmit sem érhetek.

Álmomból jött az én piros autóm,
Kiről egyszer már volt mesélni valóm.
Itt megvan minden, ami számomra jó,
De sajnos ez csak álom, és nem való.

Reggel lett, és én most ismét felkelek,
Reggel a busszal iskolába megyek.
A busz sajnos nem egy sportkocsi,
Iskolába viszont jó vele menni.

Iskolában a tanárt is figyelve,
Meghallok valamit, kicsit fülelve.
A pacsirta már a kertemben nem dalol,
A vonat már határban zakatol.

Hazamegyek és késő estig várok,
Itt az éjszaka és újra álmodok.
Sportkocsimmal szállok fel a magasba,
Míg fel nem kelek egy újabb szép napra.