Bianca blogja

Alél a világ
Föld bőre sebbel szántott.
Kell már az eső.

Kategória: természet

Remélem, csak
átmeneti
árnyék volt, mert
bársonyos kis
arcodon ne
lássam soha
 bánat jelét,
tekinteted
tisztaságát
ne bágyassza
 szomorúság
védlek, óvlak
és féltelek
el nem múlón
szeretlek.

Maradj meg a titoknak
maradj meg a csodának

ne változz át prédának.
Nem akarom hallani
a pletykálkodók hangját
a Te éneked után,
nem akarom látni a
vénasszonyok tapadó
vágyát - ami  szétfolyik 
negédesen ragadva -

a tekinteted után.
Művész! őrizd a varázst,
tévedsz ha kinyitod a
budoárt...

Múlik a nappal
ma sem jöttél el hozzám
halál az álom.

Elszaladtak az évek
napok egymásra gyűltek
voltak olyan reggelek
hogy kitártad szívedet
- ma történik a csoda -
vártad, de nem jött soha
vágyakozva repestél
kiégve földre estél
elvetetted vágyaid
nem keltek ki – meddő volt
talajod, mit te kaptál
mibe álommagokat
szórtál, s most itt állhatsz
kifosztottként összegzed
semmi sem történt veled….