Babadidi blogja
Kattanj és játsz ;)
<br>
keselyű
Csak fekszem a szabad ég alatt,
Ott ahol régen a szív szakadt.
tikkasztó hőségben,
a nap örökkre fent marad.
Mozdulatlan testemet, mardossák a sugarak,
megtépázott hátamból lakmároznak bogarak.
mozdulatlan szememel csak 1 dolgot látok
1 keselyűt aki felettem vár, és kapzsin károg
Itt élet és halál között, rokkant testbe zárva,
Szemem könny nélkül sírva, szivem hang nélkül ordibálva,
Toporzékolva, 1 valamit vár
A sötétséget, az alkonyt, és a keselyűt,
Aki végre megszabadit a fénytől,
A seggfejek balladája
szívemre fekete földet hantolj,
érdektelen lettél nekem,
időn túl de megjjött az eszem.
Most kaparsz hogy jobb legyen,
mikor már mindegy nekem?
Mikor melletted voltam
szinte természete volt
Hogy nálad fontosabb nem volt,
se élő se holt.
Most hogy észrevetted,
nem vagyok báb,
mit damilon rángatsz föl le,
Seggfejnek becézel kedvesen,
kaparsz, hogy jobb legyen.
Talán seggfej vagyok, de te tettél azzá
S miként tőled voltam fénye csillag,
Most úgy vagyok neked meteor
mejj lelked bolygólyán mindent letarol.
Büntudatot nem érzek, szivesen elfelednélek.
megszookásból hiáynzol csak,
kín és gyötrelem, nem nyomaszt,
mert már nem nem látom az arcodat,
elnémítom hangodat.
Seggfej módon bunkó vagyok,
Kinek elméje most csak úgy ragyog,
mert rájött hogy mi vagy te.
Miként elfeledni nem tudom mi volt régen,
legalább olly annyira gyűlöllek azért ami most vagy.
A méreg
Itt ülök. Csendben a szobában,
és nézem félig tele, félig üres poharam.
Kortyolgattam a pohárból, egészen addig,
még a sűrű fekete folyadékból, a fal fel nem bukik.
Gondolkoztam rajta, hogy addig még benne volt a méreg,
miért nem láttam a poháron keresztül a falat.
Az édes méreg eltakarta előlem azt, amit körültem sokan láttak,
Elvakított a méreg illata, éjfekete látványa, édeskés íze,
De már késő a méreg hatott, én itt vagyok félig halva, félig élve.
Nem hallottam a térítő szavakat,
. ne idd meg, az a méreg rád jól nem hat!
- Nézz a pohár mögé , nem foghat ki rajtad!
-az édeskés ízen túl így örlöd fel magad!!
De én csak ittam ittam, egészen addig, amig átt nem látszot a pohár,
másik felén csak 1 felirat állt:
Megittad a szerelem mérgét, és bár már látod hogy mi vagyok,
Nem szabadulsz meg tőlem soha többé,
1 életnél több az amit tőled kapok,
édes hazugságokkal oltottam szomjadat,
az utolsó korty már a szádon, csak keserű íz ami marad.
soha többé nem lehetsz boldog, Te hitvány féreg,
Ittad minden szavam, pedig jól tudtad hogy méreg!!
az édes lötty amit eddig ittam, kikezdi a gyomrom
Szivgörcsök közepette összecsuklok a gangon,
Szemem nem csukhatom le végleg, örökre haldoklom,
Keserű élet íze maradt , száraz ajkamon.
Túl késő
Mikor fájdalmat éreztem
szomorú voltam mert nem érhettelek el.
Elfelejtettem hangod értékét,
Gyönyörű szemeid , már nem olyan szépen csillognak,
És illatod is szaggá lett hirtelen,
Mostmár nem érzem a fájdalmat,
de szomorú vagyok azért,
mert tudom soha nem lehetünk az,
Ami. Nem valósulhat meg a legszebb álmom
Még ha körül is szőtte az átható fájdalom
Ürességet érzek de már túl késő cselekedni,
a multat nem lehet befolyásolni,
de jövőnkre 1 életen át kihat.
Én elszúrtam mert nem lehettem akkor azzá
amivé most készülök válni,
mikor már az ürességet nem lehet kipótolni.
Nem fáj már semmi,
De talán mégis csak jobb volt mikor éreztem valamit,
mert ha el is estem a bringámmal,és lehorzsoltam a tenyerem,
legaláb tudtam hogy van karom.
Az előtörő emlékek is már csak képekben jelennek meg,
ami elmúlt nem változtathatjuk meg.
De ha tehetném talán,
változtatnék bizonyos dolgokon,
Talán nem gondolkodnék a holnapon,
cselekedtem volna ahogy most tenném,
talán szivedet zálogul vehetném,
Annyi lehetőség közül megragadnék 1-et,
és nem lennék azzá aki most multat megvet.
Nem érzem hogyfáj, nem érzem hogy bánt,
De talán soha nem tudom áthidalni a hiányt,
Nem is azért aki voltam,
nem is azért aki te voltál,
Magáért a gondolatért,
Hogy lehettünk volna mi ketten eggyért...........
De csúnyán elszúrtam.....És már késő korregálni
A mult homályában elhalványul az érzelem
Helyét a jelenben fel veszi a nyers értelem.......