Azes

Hajnali érzés

(Ujvári Lajos)

Hideg hajnal hasadáson

Felrepülve mint egy álom

Fénysugáron elmerülve

Harmatcsepp kiül a fűre.

Lelkem benne néz az útra,

Szépre, jóra, szomorúra.

Szivárványán elmélázik,

Néha még egy kicsit fázik.

Tavaszillat leng a földön,

Virág bújik lenn a zöldön.

Világ-virág nyiladozzál,

Szép lelkemben illatozzál!

2011. március 10.

Ébredező kikelet

(Ujvári Lajos)

Tél foga vásik

Hasad az ágya,

Hóvirág látszik

Nyílik virága.

Fagy selyme mállik,

Virággal fakaszt,

Sóhaja áhít

Szerelmes tavaszt.

Duzzad a rügy már

Terhes az ága,

Fürge rigópár

Fészke hazája.

Illatos jácint

Néz az avarból,

Cinege járt itt

Fut a tavaszból.

Tavaszi szellő

Árasztó, oltó,

Kikelet eljő

Szíveket bontó.

Nap tüze színez,

Hold selyme éleszt.

Rétre ha hímez,

Szerelmet ébreszt.

2011. február 20.

Téli kép

(Ujvári Lajos)

Megfagy a harmat a jégfogú tájon,
Zúzmara jajdul lógva az ágon.
Szárnyaszegetten ül a madárka,
Jégben a fészke, fagyva a párja.
 
Szél dere dermeszt hóra palástot,
Tél szava kondul jégben a sás most.
Mélyen a vízben halkan halaknak
Álma igéz, már tavaszt akarnak.
 
Reggel a Napnak csillog a háza
Fényfuvoláján izzik a táj ma.
Oldja a fagynak szürke bilincsét,
Szól kikeletnek szín-teli kincsért.

2010. december 29.

Este

(Ujvári Lajos)

Szememben álom hunyorog,
Szemedre csókot mormolok.
Ágyam az ágyad - ágyazod,
Szívemben szíved rám ragyog!

Sejt-szintű szerelem

(Ujvári Lajos)

Utam utadba fonódva,

Lelkem lelkedhez olvadva,

Szép szerelmünk kéz a kézben jár!

Szemed fényén lángra gyúlva

Szívem benned ellágyul ma,

Fénykeresztből Isten néz le ránk!

Láng vagyunk mi három fénylény,

Hit szeretet és bölcs erény,

Atyánk s Anyánk reménye bevár!

Sejtjeink mind felujjongnak,

Szomjazók, kik vizet kapnak,

Életük az örökléten áll.

Átszövődve fény és szándék,

Benned élni mily ajándék,

Gyermekem mind otthonra talál!