Azes

Fiamnak

(Ujvári Lajos)

Folytatásom vagy te nékem,

Benned éltem tovább élem,

Mint te majdan szép fiadban,

Fiad meg majd unokádban.

Ősi láncban meg nem törve

Elő jön majd ősöm törzse.

Ősi gyökér beléd kötve,

Biztosabb mint sírom gödre.

Szerettelek már mint magzat,

Életem oly sok vigaszt ad.

Ősöm pedig voltál sokszor,

Barátom is egy jó párszor.

Benned vagyok, sejtjeidben,

Munkádban, s az életedben.

Majd ha testem elhalt régen,

Tovább benned él emlékem.

Vágyaim és örömeim,

Le nem festett szép képeim,

Ott vár egyre, hogy kiengedd,

Vászonra, hogy te felfessed.

Azt, mit apád elkezdett itt,

Te vagy az, ki ezt véghezvidd.

Folytatja majd munkád lányod,

Így lesz szép a tudományod.

Szeretet, mi bennem virág,

Termést nálad hoz ez az ág.

Arany alma ezüst ágon,

Nincs szebb gyümölcs a világon.

Minden tied, mit adhatok,

Minden tiéd, mit én kapok.

Én mosolygok rád tükrödben,

Megerősítlek szívedben.

Szólíts engem, s majd meglátod,

Jóra fordul sorsod, álmod,

Szerencse, ha régen látott,

Megvalósul, apád járt ott.

Bölcsességem, és rutinom,

Véremből én neked adom.

Vezéreljen mind a jóra,

Hasznosra, az igaz szóra.

 Tiszta szíved tárd ki mindig ,

Szíves választ tiszta szív hív.

Az, ki balga, fukar, gyáva,

Megérett a kidobásra.

Lelked sokszor lesz esendő,

Bánat szúrta szív kesergő.

Ne bánd sorsod, ha mostoha,

A bölcsesség bánat sora.

Kívánom, hát fiam néked,

Hallgassál csak szép zenéket,

A szép zene lelket éltet,

A rossz rezgés lehúz, mérgez.

Végül aztán mondom itt azt,

Rászorultnak nyújtsál vigaszt.

Királyból is lehet koldus,

Jöhet még, hogy te is szorulsz.

Isten mindent megad százszor,

Oszd meg bundád, ha nem fázol.

Hajszál se megy veszendőbe,

Hálás az Úr, visz előre.

Most hát nincsen más már hátra.

Áldásomat adom rád ma,

Életedre és fejedre,

Szerelmetes szép szívedre!

2009. december 30.

Karácsony éjszaka

(Ujvári Lajos)

Karácsonynak éjszakáján

Csillog egy dísz fenyő ágán,

Ámulva egy gyermek nézi,

Kis Jézuska mit hoz néki?

Álmodik egy szép babáról,

Meg egy habos nyoszolyáról.

Szép papírra lerajzolva

Kívánságát felsorolta.

Kirakta már az ablakba

Hagy vigye el az angyalka.

Holnap mi lesz, jaj de izgul,

Este van a fenyő virul.

Ágya mellett anyja beszél

Régi Karácsonyról mesél

Ezüstpapíros dióról,

Almáról meg mogyoróról.

Szenderedik már a gyermek

Vágyálmai jönnek-mennek.

Göndör fürtös babát látott

Rajta piros kiskabátot.

Kis csizma is volt a lábán

Plüss takaró nyoszolyáján.

Megvolt minden amit kívánt,

Meghallgatják a jó kislányt.

Egy angyalka erre járva

Puszit lehelt az arcára...

Édesanyja csendben halkan

Ajtót csukja alig kattan.

Álmodik a sok kisgyermek,

Az angyalkák serénykednek.

Közben Jézus Betlehemben

Most születik örvendjetek!

2009. december 22.

Erdő mélyén

(Ujvári Lajos)

Sűrű sötét erdő mélyén

Moccan a csönd szikla szélén.

Szorgos törpék ott kiástak

Szép kincseket a királynak.

Ott nyílik egy szellőrózsa

Barlangnyílás takarója.

Arra jár el sok kis állat

A forrásnál meg-megállnak.

Egyszer én is arra járok

A törpékkel szóba állok,

Lehetnék én a királyuk

Kincseim mind hagynám rájuk.

Igazságot adnék sorban,

Segítenék a jó sorsban.

Földanyának jó barátja

Pici lények nagy szolgája.

Minden kicsit segítenék

Rossz erőktől megvédenék.

Egyszer, majd ha arra járok

A törpékkel szóba állok!

Gyermekálom

(Ujvári Lajos) 

Hálót sző az éji madár,

Sötét puha, aludna már.

Tompa neszek elpihennek,

Aluszik már minden gyermek.

Szivárványos ágytakaró,

Porát hinti álommanó.

Játékok is mind pihennek.

Mesekönyvek dülöngélnek.

Álmok színes zuhatagán,

Elolvadó cukor szagán,

Gyermekeknek mézes álma,

Átúszik egy szép világba.

Mire jő a bíbor hajnal,

Eltelnek majd minden jóval,

Törökméz és gumicukor,

Kakaós tej reggel hétkor.