Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
1-2 gondolat
2009. január 4. 23:31
Nagyon örülök, hogy itt lehetek.
Igazán kedves és mély érzésű emberek regisztráltak ezen az oldalon, jó egy kicsit idetartozni, igyekszem minél többet írni én is, hátha valamit meg tudok osztani másokkal, netán érzéseket is, valamint saját tapasztalatból mondva, akár segíteni is olyanokat, akik megtalálják néhány gondolatukat az enyémek között.
3 évig naplót írtam.A mai napig örülök, hogy ezt tettem.És bánom, hogy már nem teszem.Jó lenne minden szépre emlékezni, amit kaptunk egyszer az élettől, hiszen olyan sok rossz van.Sokszor veszem elő ezeket a kis könyvecskéket és ha rossz emléket találok is bennük, ezek a mágikus naplók már azt is megszépítették az idő elteltével.Szerettem volna folytatni, szerettem volna egyszer a gyerekeimnek odaadni őket.Örök emlékek, gondolatok, tapasztalatok, s értékük is van.Ebben a percben is szeretném folytatni.De már nem teszem.Eljött egy idő, amikor meguntam.Túl sokat írtam, túl sokat írok mindig is.Mert egy-egy ilyen írásból szívem szerint semmit sem hagynék ki.Mindent fontosnak érzek.1-1 napot akár 10 oldalon is képes voltam lejegyezni.Ragaszkodok a múlthoz, talán túlságosan is.Jó lenne néhány dolgot visszakapni.Néhányat eltörölni.Mégis jó, ha egy könyv fedele lezárja azt, ami csak az enyém.Igen, talán egy napló, nem a legokosabb dolog.Legalábbis ilyen szempontból.Még nehezebbé teszi a felejtést.De mégis folytatni akarom.Arra gondoltam, most ismét elkezdem blog formájában, hátha ismét lesz erőm hozzá.Bár nem az igazi.Egy kézírás is sok mindent elárul.Hangulatot, érzelmi beállítottságot.Remélem egyszer ismét újrakezdem.Mindig is fontosnak éreztem.Hiszen olyan sok minden történik velünk és olyan jó néha teljesen őszintének lenni.1 napló 1 barát is egyben.A bizalmasod.A blog már nem felel meg ennek.De legalább újrakezdem.Leírni a fontos dolgokat.Természetesen 1 blogban még név nélkül sem hiszem, hogy úgy írnék, mint szeretett naplóimban tenném.De lényeges kérdéseket tudok érinteni.Olyan szörnyű mindez számomra.Több embert neveztem már ki kicsi naplóvá.Akik sok sok mindent tudtak rólam.Többé kevésbé csalódtam.Sokszor csalódtam.Az életben, az életemben, az emberekben, a szeretetben, annak erejében, abban, hogy hiába vagy te jó, nem mindig jót kapsz vissza.Naiv vagyok.Rossz tulajdonság.Túlságosan tudok szeretni és megbocsájtani egyaránt.Ezeket viszont sokáig a legjobb tulajdonságok közé soroltam....mára már ezek is a rosszhoz kötődnek.Félek már sok mindentől.S azok mellett amit én adtam....bánatot, szomrúságot, csalódást, kétszínűséget, álszentséget és félelmet kapok vissza.Igen, félelmet.Az emberek nagyon gyakran félnek.Ezt már sokszor észrevettem.Félnek felvállalni önmagukat, mert lehet, hogy ők is csalódtak már.De ne tegyük ezt.Akkor talán szebb lenne a világ.Könnyebb.Tudom, amiket most leírtam, többnyire rébuszok, de néhány írásomon át, egyenlőre csak így bevezetően szeretném átfogni a témákat, s aztán mélyedni beléjük.
Mindenesetre sokszor reménykedtem.Mindenkitől azt hallottam, a rossz dolgok után jók jönnek.S az én válaszom : Figyeld meg, csak rosszak fognak.S eddig nekem volt igazam.És igen, ettől is félnek az emberek.Ha valaki ilyeneket ír, vagy ilyeneket mesél el másnak.Megrettenek.A magabiztosságot szeretik.És miért?Mert arra vágynak, mert nekik sincs.mert ők is átélték már ezt.Szerencsés, aki nem.nagyon szerencsés.De nm kellene félni, én, az életemben, teljesen "normális" vagyok.Az vagyok, mert muszáj néha felvenni egyí álarcot.Mert a gyengét legyőzik.Ez is a világot minősíti.Aki engem megismer, nehezen vagy sehogy sem tud tőlem elszakadni.De én mégis ilyeneket írok.Viszont ezeket az érzéseimet mára már csak a szüleim tudják.De nekik sem merem már elmondani sokszor.Nem akarom az ő szívüket fájdítani.Hát igen, most is ez van.Már rengeteget írtam, mégis szinte nem is mondtam semmit =)
Jó lenne már boldognak, önfeledtnek és gondtalannak lenni.Boldognak....
Én nem ezt érdemlem...
Aeron2009. január 4. 23:39
Nagyon megérintettél, mert hasonlít kissé a mi világunk. Ma már azt vallom: az Élet nem ád se rosszat, se jót. Csak leckéket, tapasztalatok formájában. te döntöd el, mit kezdesz velük. Ennyi a különbség, de ez a kevés a minden. Az emberek pedig: mindenki halad a maga útján a maga ütemében, egyszer mindenki révbe ér, és nem számít az idő, csak ez a tudat. A bizonyosság. Örülök az őszinteségednek, mert kevés ember él álarc nélkül, amiatt amit mondtál. A bizalom sérülékeny. Mégis ez ad erőt: az őszinteség. Baráti öleléssel: Máté
Aisha2009. január 4. 23:45
Annyira örülök, hogy ki lehetett szűrni azért dolgokat az írásomból, hiszen mint benne is leíyrtam, ezek még csak átfogó gondolatok, hamarosan bővebben is szeretném őket kifejteni, de még itt is nehéz, mert úgy érzem, még ezen az oldalon is megijednének tőlem.Pedig nem kívánom magam a halálba, várom a csodákat, reménykedek, csak nem nagyon sikerül semmi.Nagyon jól esett, hogy írtál, az is, amit írtál és az is, hogy ehhez a kesze-kusza valamihez :)
Igen, igen, teljesen igazad van, sok minden sérülékeny.Talán a szív leginkább :( és a remény utána...de itt nehéz rangsort állítani, mindenki másképp él meg különböző dolgokat, és mindenki mást is kap az élettől.De kezdem úgy érezni, hogy a tolerancia elhalóban van ezen a földön.
Mégegyszer köszönöm.
Sok puszit küldök Máté ^^
Aisha
Aeron2009. január 4. 23:57
Megértelek, mert ugyanazt írtad, amit én is érzek: írhatok magamról száz könyvet: nem mondtam semmit. Már ennyi szavadból átszűrődik hozzám a lelked sziluettje. A szavakon túl egyek vagyunk mindannyian. Ne félj, hogy megijednek tőled: ha olvastad a Lisha című versemet, láthatod, hogy engem sem kímél az élet. Az a háttér a versemhez, hogy a szívemet kiöntöttem egy lánynak, és erre ő azt mondta, hogy őrült vagyok, és nekem segítség, pszichológus kell :) Na ennyit a békés szünetemről. Majdnem belehaltam, de mégis hálás vagyok ezért az élményért. Nemesedik tőle a lélek. Rámutat a gyengéimre. Arról pedig, hogy mi megy végre ezen a bolygón MOST, nehéz beszélni, mert nem minden az, aminek látszik. Olyan gyors változás van a világban. Hitem szerint jó irányba tartunk. Csak a színfalak mögé kell nézni.
Aisha2009. január 5. 00:13
Igen, igen, a szerelem...erről fog szólni a következő, szintén még tömörített írásom.
Mert lassan már ezt is félek, bárkinek elmondani...olyan érdekes dolgokkal találkoztam...és mindkettő megdöbbentő, akár felnőtt, akár fiatal néz nem teljesen komplettnek :)
ha például arról beszélek, hogy még most sem tudtam feledni, a költözésünk miatt tönkrement kapcsolatom.Pedig a felnőtteknek sok a tapasztalatuk, de úgy csinálnak, mintha nem emlékeznének.A fiatalok, pedig megrántják a vállukat, de amikor ők kerülnek ilyen helyzetben te segítesz.S a lány, aki Veled bánt el így, egyszer talán ő is átérzi majd ezt.De nem akarom most elsütni a következő írásom témáit ^^ köszönöm, hogy foglalkozol velem, írsz és hogy kapok bíztató szavakat, és remélem az utolsó gondolatodban igazad lesz.És azt is hogy nem csak a világ, hanem azok is változni fognak, akik benne élnek!:)
narnia2009. január 5. 00:54
:) még van aki hisz a változás csodájában...az emberek nem változnak. Mindíg lesz,aki furcsán néz rád....én már túl vagyok sok sok dolgon életem során....de még mindig úgy néznek rám sokan,mintha nem is köztük élnék....
Aisha2009. január 5. 02:30
Igen, Narnia, éppen ezért mondtam, hogy bárcsak igaza lenne Aeronnak, mert én sem hiszem...sajnos.És többek között azt is számtalanszor tapasztaltam, hogy milyen nagy úr, mikor egy befolyásosabb személy kitalál valamit egy emberről, vélekedik valamiről valahogyan.A többiek megalázkodva követik, mert fontos, hogy tartozzunk valahova.na igen, de minden áron? Semmi önmegnyilvánulás....a gonoszok uralkodnak, mert a gonoszok erősek....külsőleg....s a többi is erős akar lenni......
narnia2009. január 5. 02:31
Jajj bár ne tudnám.....
narnia2009. január 5. 02:35
Nézd...miért értem én is:
http://blog.poet.hu/narnia/dolgozz-es-mo solyogj_felmondassal-a-zsebedben#hozzasz olas
Aisha2009. január 5. 03:35
Hmm...annyira jó itt lenni...tényleg.....
Köszönöm! És máris megnézem! ^^
Törölt tag2009. január 5. 11:16
Törölt hozzászólás.
sarandisziszi2009. január 5. 11:27
KEDVES AISHA!
AZT HISZEM, SOK DOLOGBAN IGAZAD VAN, VISZONT EGY DOLGOT JÓL JEGYEZZ MEG:
A BOLDOGSÁG MINDENKINEK JÁR!!!!!!!!!
SYSY
Aeron2009. január 5. 17:15
Természetesen igaz, hogy a régi minták, így a félelem is, behálózzák a bolygónkat. De a félelemmel szembe lehet nézni. Sokszor alaptalan minden félelmünk, mert vagy tudatlanság vagy az áll a háttérben, hogy valamit nem akarunk megismerni/elfogadni. Én nem tartom szégyennek kimondani a félelmemet/fájdalmaimat, de ezzel nem takarózom és nem álltatom magam, mert túl akarok lépni rajtuk. Fel a fejjel, Poéták ;)
Aisha2009. január 5. 17:34
Igen Nemesis, igazad van!! Tulajdonképpen nekem is a verseim többsége negatív témát ölel fel, de az is érdekes hogy rajzolni is csak feketével szeretek! na jó ez most nem vágott teljesen ide...csak egy kicsit :)
Köszönöm mindenesetre!
Aisha2009. január 5. 17:37
Kedves Sysy! Nos...talán azért merem már én magam is kimondani, hogy szeretnék egy keveset....:( Ha pedig arra gondoltál, hogy ezzel azt akartam mondani, hogy cssak én nem ezt érdemlem, sokan meg igen....nemnem, ilyen még meg sem fordult a fejemben!
Köszönöm hogy írtál!
Aisha2009. január 5. 17:37
Igen, Aeronnak igaza van...mindig és mindenkor ez lenne a helyes ;)