AgainMaiden blogja

Ülj mellém! 

Ülj mellém

hosszan és némán.

Hallgasd fonnyadó énekem

ahogy terceket gyilkol

cserepes szám.

Gyászoló pillantás maradt csak énnekem.

Menj, mert menned kell.

Fejed mereven csak előre tartsd.

Vállad mögött

elszáradt évek,

s a pillanat, arcomba mar.

Könnyek...

Arcomról arcodra...

a megrajzolt porba.