ALFATAL blogja

VÉGE  MÁR

Felveszem fekete ruhám, mert elhagytál.

Megkötöm fekete kendőm, mert érzem nincs értelme már.

Felöltöm fekete fátylam mert fekete rózsával kezedben sírom elébe állsz.

Majd ha meglátsz fekete koporsómban már csak akkor...akkor érzed, hogy

vége már 

ÉDESAPÁM EMLÉKÉRE H. IMRE ÉLT 50 ÉVET

Édesapám, drága Apukám.Milyen jó volt amikor Te voltál nekem egyetlen apucikám.A legjobb apa voltál.

Hajnalban a Te kedves szavadra ébredtem fel igazán-Keljél lányom, indulunk már, főztem neked teát.

-mintha még mindig hallanám.

Védelmeztél és féltettél még felnőtt koromban is édes kis Apikám.

Mikor butuska kis bajom volt Te mindig nagy figyelemmel meghallgattál.

Dolgos voltál mindent megcsináltál.Festettél, mázoltál és ezernyi mást megjavítottál.

Soha nem panaszkodtál.Határtalan szereteteddel elhalmoztál,és a végtelenségig mindent megadtál.

Mikor szám drága kívánságra szólt addig hajtottál míg én azt megkaptam tőled ám.

NAGYON JÓ APA VOLTÁL...

Mond miért hagytál itt búcsú nélkül egyetlen Édesapám...Fáj minden emlék körülötted, vérző szívem érted ordít..JÖJJ VISSZA..ENGEDD ŐT VISSZA SZENT ISTENEM, SZENT ATYÁM.MERT NAGY SZÜKSÉGEM VAN RÁ.

Még most is megőrülök a rohammentő süvöltő hangjától, a doktor rideg, érzéketlen szavátólˇˇMeghalt.Temetést lehet intézni már.ˇˇ

Fekete angyalokat látok...a halál angyalait.Súlytalanul röpülnek felém..a szárnyukba akarok kapaszkodni és mondani-vigyetek el hozzá..

Közel a föld oly végtelen a nyugalom.Álomtalan a leghosszabb álom..

Az én apukám arcát gyengén a nap csókolja.Hozzá hajol az erdő lombja. Szél szelíd szava búcsúztatja. Felkészíti az útra..AHONNAN SENKI SOHA NEM KÜLD JELET NEM TÉR VISSZA.HIÁBA VÁROM...TUDOM EZ AZ ÖRÖK ÁLOM..