bourderi blogja

bourderi•  2017. február 25. 01:18

beee...

Jaj,be írnék most én is
valami szépet,bárcsak
ne verné belé szívembe
oly sok kiosztott gondolat
s pofon a sok féket.
 
Duruzsolnék hamisat
befelé könnyezve,
állnék mint sziklaszilárd
utat mutató képlet,
mesemondó lennék,
simogató kottája
az örömtáncra hívó létnek.
 
Lennék bár költőnek nevezhető
éltető lét magvető,sugarat
mosolygó álomképfestő,
de elvetélt magzat lettem csupán
bégetve egy birkatanyán.
Mea culpa.Mindez az én bűnöm...

...talán.

bourderi•  2017. február 21. 22:30

***apróbetűs záradék

Vendégként invitáltál
ölelésed lett otthonom
féltőn bújva váltunk eggyé
szakajtva csent időt csendünk
s formálta bimbózó kincsünk
sugarát szikrázó szerelemmé
eggyek lettünk felhők felett
de idelenn mély szakadék
te terhed gond nélkül dobtad
én tartalak úgy is ha zuhannék.

bourderi•  2017. február 19. 20:37

Ízek...naja

Ó sugaras méz,
 
mit szép szememből szűrsz,
 
ajkadon már fricskáz.
 
Köpködő dal szárnyal,
 
hiába repülnék én a madárral,
 
visszahúz bűneid terhe.
 
Selymes tenyered,
 
arcomra ülő lenyomat,
 
oktalan okozat.

:)hihi

bourderi•  2017. február 17. 06:59

rezonancia

Hová tűnik vajon örökké
válik ígéret ballaszt fölössé
szó hol rejtőzhet néma
dala recsegő-ropogó
gerenda fejem felett az idő
kattog ember nézz
magadba kongó harangok
gyásza a lantod éneked
borba folytván hazudhatod
ékes tükör fényét nem töri
de vigyázz megrepeszted
s megmutatja igaz valód
átkaid visszamarja képe.