Tita partján

Tita Partján

 

Tita partján van egy fa, meg-megállok alatta

Nézem a víz folyását, hallgatom a csobogását.

Elgondolom honnan ered, hány kis falun át tekereg,

Arra messze a kis folyónak nevet vajon milyent adtak?

Másutt is Titának hívják, szeretik a csobogását?

Áll-e pad a patak parton, megpihennek-e rajta vajon?

Talán ott a messzeségben is áll egy szomorúfűzfa

Az emberek arra járva, megpihennek  alatta.

Nézem, nézem a kispatakot, vize gyorsan tovább csobog

Elviszi a bánatomat, messze szálló sóhajomat.

Talán megáll megpihenni,  nehéz terhét letenni,

Felvenni a vidámságot, átszelni sok falut, várost.

Valahol a messzeségben, összefolyni egy tengerrel.