Régen volt

Csillogó égbolton ezernyi fény ragyog

Árnyas fák alatt egy pár andalog

Egymás kezét fogva búcsúznak csendesen

Elválniuk muszáj, bár szerelmük végtelen.

 

Fiúnak vágyai messzire  repítik,

De a lány itt marad, mert őt nem engedik.

Bár szerelmük oly erős, most mégis válni kell

Ki tudja a jövő nekik mit rejteget.

 

Elmúlott sok sok év, elmúlt a szerelem.

A lány szívében néha még feldereng,

Azt kérdi merre ját, hol van a kedvese,

Gondol-e néha rá, jut-e még eszébe.